barbigrl@barbiwrld

A legkanikulaibb napokon ujrakezdeni a biciklizest, hujetyukevagyok? Igen, viszont igy legalabb meg olyan helyeken is izzadok, ahol eddig nem is gondoltam, hogy lehet, es ez milyen erdekes.

Es akkor meg nem is tudtam, hogy R. ma meg beleont egy pohar vizet a monitoromba viraglocsolas cimen, amitol az durran, villamlik, majd csendben rotyogva buzlik, es azt sem gondoltam volna, hogy ekkor majd leszek annyira esznel, hogy eszembe jusson, hogy talan ki kene huzni az arambol is, mert ha mindezt sejtettem volna, akkor lehettem volna meg annyira is esznel, hogy bar a hosszabbito az en asztalom alatt van, ne en probalkozzak az aramtalanitassal, mivel meg mindig nem tudok leguggolni.

Ez utobbi persze azonnal eszembe jutott, mikor reflexbol epp leguggoltam volna, majd kis hijan beborultam az asztal ala kinomban.

Szerencsere jott a szamitogepszerelo szakember, aki szakszeruen bemaszott az asztal ala es szakszeruen kihuzta a hosszabbitot. A szakembernek az asztal alatt regota elveszettnek hitt dezodorok, kezkremek, golyostollak, nelkulozhetetlen telefonszamokat tartalmazo, regota nelkulozott firkacetlik, szetporladt fogyaszto- es gyogytea-filterek, valamint felhasznalatlanul maradt evopalcikak kozt kellett atkuzdenie magat a hosszabitoig, de mi erre csak megvontuk a vallunkat, hja kerem, ilyen a noi ujsagiras. A monitorbol kozben csendesen csopogott a viz, a szamitogepszerelo szakember szemeben pedig latszott, hogy igen, noi ujsagiras, hat o is pont ilyennek kepzelte.

Ha tobb keteselyes dolog is varhato egy napra, akkor szinte biztos, hogy mindegyiknel a rosszabb verzio jon be.

Utalom, mikor kanikula van, mert lefagy a labam.

Het vegen vettem egy szelcsengot
(meg egy papucsot is)
azota nincs szel.

A lakasomban eloszor egy lakasnyi meleg fogad - ahogy belepek, belemerulok ovatlanul, mint kes az olvadt vajba. Ce pihegve jon elem, elfekszik; vizes kezzel simitom a pocakjat, a fule tovet, meltatlankodva felsikit, majd rajon, hogy ez igy jo; potcselekveskent mosdast szinlel, de bevar, ha fele indulok, csapzott kicsi csibe lesz lassan, ahogy vizezem a bundat. Nagy szemekkel nez fel ram, az arca ilyenkor elkeskenyedik a gyonyorusegtol, nyujtja es a tenyerembe simitja az orrat, mint kicsi viragot, jutalmul.
A cicak masodik legszekszisebb resze az orrocskat a szajukkal osszekoto kackias kis kanyar, a felsoajkuk, ahol a mosolyuk kezdodik.

...mert a tokeletes testalkatu macskak legszekszisebb testtaja a derekuk, azert.

Delelott 11 korul fittipaldi modon santikaltam be a zoldsegeshez a szokott asvanyvizemert es gyumolcslevemert, kivetelesen kialudtam magam, sot mar tulvoltam egy kis hajnali munkan es a gyogytornan is, es akkor o ramnezett es megkerdezte, hogy "mi az, most ebredtel?", en meg azt gondoltam, hogy ha mar az is csak ront a helyzeten, hogy kialudtam magam, az maga a veg.

Kanikulaban lepjunk ki a papucsbol, a konyha huvos koven hutsuk a talpunkat, ilyenkor ihatunk froccsot peldaul

regen a froccsbe szifonbol nyomtuk bele a szikvizet, minden kedden delutan vegigkolompolt az utcan a szodas - kicsi aszott ferfi, folyamatosan kolompolt, mig a lo a melegben logo fejjel baktatott - jo hangszine volt a kolompnak, nem banto, epp annyira hangos csak, hogy mindenki szamot vessen haztartasaval es eldonthesse, cserel-e ures palackot telire, vagy inkabb var jovo keddig. Mi sose vettunk, patronos szodank volt - igazabol nem is szerettem a szodat, mert szurt - es mindig sajnaltam, hogy nekem sose kell leszaladni a szodashoz, mint a tobbieknek, az olyan fontos dolognak tunt, meg addig nem is lattam lovat kozelrol

vagy elovehetjuk a huvos, roppanos kovaszos uborkat a hutobol, csukloig folyik a leve, ahogy beleharapunk az uveg felett (nyaljuk le), igyunk bele a huvos, kapros lebe is, es amikor kintrol a familifrost dudal, akkor gondoljunk a szodas lovacskajara nosztalgiaval.

Oke, most mar elmondhatom a szupertitkossagot, amit nem lett volna jo elkiabalni, de most mar tulvagyok rajta, ugyhogy lehet: eloszor volt a Belgaban egy pohar Hoegaarden a tavol levok (meg a nem linkelt) egeszsegere, aztan egy felemas koncert, majd haza, es nem, aki arra tippelt, hogy vettem egy ujabb papucsot, az nem jol tippelt, mert a megfejtes
az,
hogy
bicajjal
voltam.

Lab azert lazadozik, jolesne neki egy zacsko mirelit borso - a korhazban ajanlottak ezt, bar finomitottak aztan, mondtak, hogy lehet vegyes zoldseg is -, de a haztartasom jelenleg csak macskaelelmezesre van berendezkedve.

(mostan nagyszabasu tervre keszulok, nem mondhatok bovebbet, majd utana)

luv ya, sugar baby ;)

azt meg el is felejtettem mondani, hogy milyen kommunikaciokeptelen es antiszocialis leny vagyok.
de hat senkinek semmi koze hozza.

Ma nincs jo kedvem, faradt is vagyok es Lab is duzzog mar egy hete.
Meg jo, hogy epp megkerestem valakinek ezt, aztan azon kaptam magam, hogy en is belemenekulok.

nyari reten,
almafa alatt
fuben fekve,
kicsinek lenni, mint a hangyak
es nem gondolni semmire,
csak mosolyogni
a faagakon ringo almakra,
es rajtuk is tul,
az almak mogott uszo felhokre
es rajtuk is tul,
az atlatszo, melyseges egbe,
es azon is tul
messzire

A. is irt blogot regebben, de hamar abbahagyta, valami olyasmi volt az utolso bejegyzese, hogy inkabb megse irni akarja az eletet, hanem elni, hat ebben a verzioban enis benne volnek. Sajnos eddig mindossze csak odaig jutottam, hogy irni mar alig irok.

Kaptam levelet, ugy kezdodott, hogy

nosakkor.

eloszor is internetet bekapcsoljak a picsakok

es ugy vegzodott, hogy

koltopenz melle hype budget (PAPUCSVASARLAS) 50.000

a ketto kozt pedig dragajo m valaszanak tovabbi reszei teteles, pontokba szedett listaval, valaszul a mailemre, amit "segitseg, picsak indulnanak a vilag korulre, vagy legalabbis barcelonaba, hogykellolyat?" temaban irtam neki, es tenyleg, akkor most megyek is, bekapcsolom az internetet, csak tudnam, hol a gombja?
Szerintem m egesz jol ismer.

Szomoru es aggaszto teny, hogy a hetvegi, kb ot kilometeres bicajozastol izomlazam van.
Oromteli es biztato teny, hogy ezek szerint meg maradtak izmaim.
Az meg egyszeruen nevetseges, hogy ugy mozgok, mint egy farba rugott pingvin.

Szallnek az ezustos tengeren at,
tudom, hogy ott el a szeeeEEEEP LEANY!!!" - bomboli tul W Gyuri bacsit es Klarikat, es ezek a mi munkakorulmenyeink.
Azert praktikus igy dolgozni, mert amikor felvesszuk a telefont, mar bele se kell szolni: a hivo a hangkulissza alapjan ugyis azonnal tudja, hogy jo helyen jar.
Mi meg ugyse hallanank.

Az Oktogon egy oriasi blogring, es tegnap ejjel valahogy mindenki egyszerre frissitett (es ennek csak egy resze sajat gondolat, a masik fele J-t illeti)
.
. .
.
.
.
. .
ez volt az erkezesi sorminta, es almos vagyok, nem linkelek,
erted,
tenyleg,
komolyan mondom, hogy nem.

Update: link, duma.

Mar majdnem 45 fok. Ezt tudja a Lab.
Es meg mit tud ezzel egyutt?
Hat bicajozniiiii!!!!

(Egy kicsit.)

Ha mar nem sikerul mindig odafigyelnem, melyik az a bizonyos utolso pohar pia, amit mar pont nem kene meginnom, legalabb azt eleg jol be tudom loni, melyik az az utolso pillanat, amikor el kell indulnom haza.
Az, amikor meg kepes vagyok taxit hivni egy olyan cimre, ami nem a sajatom.

Az autoban hatradoltem, lehunytam a szemem, de errol azonnal kiderult, hogy nem jo otlet. Az anyosules hatuljan levo piros-feher feliratos matricat fixiroztam mereven, mig vegiggondoltam, veszhelyzet eseten vajon eleg gyorsan felre tud-e allni az auto, de ugy dontottem, jobb, ha nem nyugtalanitom a sofort azzal, hogy felszolitom a keszenletre. Ehelyett diszkret es sajat problemamegoldast dolgoztam ki: nyugodt es megfontolt mozdulatokkal kipakoltam a szatyrombol a hatso ulesre a penztarcat, iratokat, lakaskulcsot, konyveket es ujsagokat, vegul a tornacuccot, ennek a zacskoja kellett. Akkuratusan, szepen visszapakoltam mindent, a zacskot legfolulre, hogy keznel legyen, de ezzel a megnyugtato lehetoseggel mar kibirtam hazaig.
Az ejszaka egy reszet ezutan az agyamba hurcolt felmosovodorrel toltottem, es sajnos a felmosovodrom nem jo az agyban. Pedig beszelgettem is vele elotte:
- Komolyan nem is ertem, mit szeretnek emberek a bulizasban, szerintem most peldaul kuuurvaszar - ezt suttogtam neki, mikozben atoleltem es folehajoltam, aztan vegre jott a ket mojito es a negy pohar bor.
Ki.

Süpürc ülütt mügtünültünk türükül!

(kicsit lassu a reakcioidom, peldaul azon toprengtem napokig, hogy mi volt az, amikor)

Neztem a cnn-en a nyugodtan intezkedo rendoroket, meg a fegyelmezetten gyaloglo londoniakat, es valami olyasmit ereztem, ami meglepett, amirol azt gondoltam, hogy hulyeseg, hogy hogy jon ez ide, es aztan rajottem, hogy megis.
Mert arra gondoltam
mikozben emberek haltak meg, tudom
hogy tulajdonkepp buszke vagyok erre a fegyelmezettsegre.
Mert eszembe jutottak a szeptember 11-i kepsorok, meg a mindenfele tavoli helyeken szinte mindennaposnak szamito buszrobbantasos merenyletekrol szolo tudositasok, es nagyon furcsa volt, hogy amikor ez most, eloszor ilyen kozelsegben, nem egy ocean vagy legalabb tenger tulpartjan tortenik, mennyire mashogy zajlik.

(aztan arra gondoltam, hogy rasszista lehetek, ha azt hiszem, hogy "o, igen, bezzeg mi, kulturalt europaiak igy csinaljuk", es ez rossz volt, mert addig azt gondoltam magamrol, hogy nem vagyok rasszista)

De aztan lehet, hogy megertettem magam.

(vagy csak nem birtam elviselni, hogy rasszista vagyok, es kidolgoztam egy kedvezobb elmeletrendszert ra)

Hogy azert voltam buszke erre a higgadtsagra, mert a merenyletek olyan barbar es eroszakos dolgok, amikkel szemben ez a leheto legmegsemmisitobb reakcio.
Es mert amit most Londonban lattam, az nem a "ha megdobnak kovel, dobd vissza kenyerrel" elv tizigelszamolos-nemanyazos, atgondolt masodreakcioja volt, hanem egy teljesseggel termeszetes viselkedes. Egy valasz.
Ami nem okvetlenul alszentseget vagy luzerseget jelent, hanem hogy nem alacsonyodunk le a kovel dobalozok szintjere.
A meltosagot.

Persze az is lehet, hogy par felrobbantott busz es egy fold alatt felrobbantott metro nem olyan latvanyos, mint a vilagszerte azonnal kozvetitett, iker-felhokarcoloba csapodo gepek, meg az ablakokbol kiugralo emberek.
Es persze konnyen filozom a magas eszmekrol, amig
nem
velem
tortenik
mindez.

Ugyhogy vegul arra gondoltam, lehet, hogy megis inkabb a papucsaimmal kene foglalkoznom.

Bar papucsot venni is metroval jarok.

Lopni egy negyedorat, erre gondolsz, amikor a metro akvariumfenyei alatt, a zsufolt fulledtsegben hirtelen esoillatra vagysz, es akkor megszöksz kicsit.

Epp atszallas jonne az egyik metrorol a masikra, most kell lent hagyni a fulledt meleget, mert tudod, hogy kinn ude huvosseg fogad. Nem nyitsz ernyot, csak szemerkel az eso, ehhez nem erdemes, gondolod, vegul megis a templom langyos lepcsojere huzodsz. Tiz perc csak, par oldal, epp csak annyi ido, mig Cily kirakja a kocsibol a voros kandurt, majd megis visszafordul erte, a tortenet epp veget er, behajtod a konyvet, elindulsz vissza.
Megint a mozgolepcso, most lefele: lilasfeher, steril a feny, egyutt sullyedsz a kozos, meleg akolszagba, de jolesik hogy erzed: esocseppek ulnek a borodon, emlek fentrol, titkos, tunekeny gyongysor a kulcscsont felett.

Ketsegkivul van abban valami, hogy ha nem gorcsolunk azon, van-e pasink vagy nincs, akkor egesz biztosan lesz. Egyelore nem mondhatnam, hogy stresszelne a tema, ezen a terepen mar a kezdetektol fogva elengedett kormannyal bicajozom, csakhogy szerintem nem is az a kerdes, hogy ezt meddig kell meg, hanem hogy vajon van-e kanyar.

(Eroszakos mozdulatokkal szeret most, be akarja hozni az egyedul toltott napokat. Lokdosi a konyokom, hagyjam a dagadt ruhat masra, most o jon, az ove legyek, duhos kis szeretet ez, szemrehanyo dorombolas. Ket nap balatoni hullamveres van a hajamban, felhok es napfeny a boromon, nadas illata a ruhamban, neki hoztam, boldogan elvezi. Konyokhajlatba furt, moho cicaorr es bajuszparnat simogato ujj vagyunk.)

Reggel iszonyatos szerelmi jelenetet vagtunk le Cevel: simogatos, bujos kicsi test, a karomban szuszogott gyengeden, mint a nyuszipihe. Vissza is aludtam utana, tizre azert beertem.

Aztan egy budaorsi cukraszdaban ebedeltem, kozben szelvihar volt es sutott bennunket a nap, nekik mar megvan a diplomajuk, nekem meg ket eve hianyzik hozza ket evem es rengeteg penzem. Rettento csokolades es marcipanos sutemenyt ettem ebedre (a regi gyerekkori dac, hogy ha megnovok, ugyis akkor eszek sutemenyt, amikor kedvem tartja, es elotte nem kell megenni a tokfozeleket se - csak tudnam, miert vartam ezzel eddig).

Es mire visszaertem, kaptam jazzes borzot, kafa: ha nem nezem meg a playlisten, h ez most melyik szam feldolgozasa epp, akkor fel se ismerem a felet, de azok pont azert klasszak, a masik fele meg azert klassz mert klassz. Zenekritikai vizeken a jovoben sem kalozkodom.

dk a 2Szben arra jutott, hogy en azert nem vagyok Carrie Bradshaw, mert nem vagyok loarcu, mikozben en meg arra jutottam, hogy azert a veszely fennall, hiszen a papucsaim letszama alapjan akar mar lehetnek is.
Aztan meg volt valami, amirol nem irnek, mert az olyan idetlenul jonne ki, de persze nem birom ki, hogy kicsit megis, szoval a dolog lenyege, hogy van, amikor feltesz valakit onnon boldogsagatol, mert az a nyugtalanito erzesed van, hogy ez egy ongerjesztett dolog, ami egy arra erdemtelen szemelyt helyez meltatlanul magas piedesztalra, es van, amikor egyszeruen ugy erzed, hogy valami szep dolgot latsz.
Szep az, ami erdek nelkul tetszik, es amikor kurvara drukkolsz nekik.

most egesz jo a melo, peldaul megtudtam, hogy az Agoston Belaeknak van egy lemezuk Kispal-feldolgozasokbol, szoval kinek van meg?

jo volna irni ide valamit
(mert ez az elozo mar nem tetszik)
de nem jut eszembe
semmi

(azert ez mekkora csel mar)

merevitosodronyok zeneje
felhuzott vitorlak ropogasa
felhok arnyeka az opalzoldon
feher tarajos hullamok

suhanas
suhanas
suhanas

ezt lattam a partrol

(poloterv: i suck for a sail)

pedig azt hittem, mar egesz jol lejottem errol a cuccrol
de
nem

[10:33] j: sikerült összepakolni?
[10:34] aB: aha, 3/4 4kor fekudtem le
[10:34] j: húbazz
[10:34] aB: miutan 3/4 3ig bepakoltam az egesz ruhataram
[10:34] aB: majd azt sikitottam, BAZEG, CSAK KET NAPRA MEGY!!!
[10:34] aB: es kipakoltam
[10:34] aB: es az tartott eddig :)
[10:35] j: :DD
[10:35] aB: miert, te nem igy szoktad? :)