barbigrl@barbiwrld

Roviden: permanens boldogsag - kis megszakitasokkal, haha -, holnap pedig utazom*. Szoval mostantol boldog szedulet es idult vigyor, annyira, hogy az se erdekel, hogy allitolag matol negy napig esik az eso.
Folyamatosan.
Permanensen.
Kis megszakitasokkal.

(*igen, egyedul. de nem maganyosan)

Hat itt a szep notebook, es a barbi mindossze tiz perc alatt rajott, hogy ha atdugja a netkabelt a gepbol a szep notebookjaba (a tovabbiakban SzN), attol meg SzN nem fog azonnal vigan felpattanni a netre, mert mondjuk be kellene allitani rajta mindenfele dolgot hozza, mint pl halozati kapcsolat, vagymiaf.
Amiket persze felirt valami kis papirra annak idejen, es odatette, ahova az osok is a dolgokat elozo este, aztan persze az osok csodalkoztak, mikor a dolgok nem voltak ott, ahogy a barbi is.
Mindegy, most meg aksit formazunk, 14 ora haladek, megnyugtato idohuzas, ebben jok vagyunk.

Riszpekt: a legzsenialisabb nocomment arrol, hova notte ki magat a novenyhatarozos kerdes.

(...csak sajna szar a template: aprilis 24. hetfo reggel 9.56-nal keresd)

Tegnap kiderult, hogy en se vagyok tokeletes, futo hisztivel vagtattam az ejszakaihoz, mert szepvoltjovoltdeelegvolt, es akkor mar nagyon haza akartam jutni, es ugy tunt, ez csak iszonyuan lassan es korulmenyesen teljesulhet.
Szoval bocs.
Ettol az egytol eltekintve tenyleg tokeletes vagyok. Ce szerint.

csodas hetvege, pedig tulkepp vegig dolgoztam, hogy van ez?

32 :)
ezt valaszolta az smsre baszka fel 7kor, a szam ezerben ertendo, ofkorz.

Nem sokkal hat elott vegeztem, vegigrohantam a Dozsan a Felvonulasiig es neztem, ahogy jottekszembe. Az emelesrol mar lemaradtam, de ismerosok meg akadtak, en pedig kovalyogtam koztuk, bena, bicajtalan bicajos, majd osszefutottam a Fotossal, es lerangattam a sajatjarol, hogy menjek egy nagy levezeto kort a Ligetben, karpotlasilag. Konnyu bicaja van, rajottem, most mar tenyleg kenytelen leszek lecserelni a sajatom.
Meg igy is jo volt.

es a varakozas ingatag pillanatai nyugvopontra leltek, most simulnak egymashoz es hallgatnak, mert nem kell mindig beszelni. nagy, tagas, kerek levegoeg nyilt felettem, bar kicsit tul tagas neha, amikor egyedul maradok. de legalabb tudom, hogy nem mindig.
ez a mindig nem ugyanaz, mint az orokke.
melyeket lelegzek. szepek a fenyek.

[18:40] sztahanov: ha elmesz vasarolni, arra figyelj, h ne koltsd el a laptopra szant penzt
[18:40] sztahanov: hujen fogsz kinezni a boltban, mikor azt kerdezed, h nem vennenek-e le belole nehany billentyut
[18:40] sztahanov: mer kicsit kevesebb van nalad
[18:40] aB: ...mondjuk az ekezeteseket, azokat ugyse hasznalom :)
[18:42] sztahanov: tkp ha az 1 es a 0 marad, mar mindent el tudsz mondani

Felvagtat az agyra - az agynemu epp lehuzva, ebbol tudja, hogy fel kell majd huznom az ujat, es azt imadja, a macska, aki imad agyazni -, bebujik a lepedo ala es ott cirkal, mikozben en mind a negy sarkot rogzitem, vegul, mikor epp kezdene megijedni, nyitok neki egy kijaratot.
Kimaszik, majd megiramodik, felrecsapott farokkal galoppozik a nappaliba, a teveszekreny moge - ilyenkor szaladni kell utana, es nevetve beszelni hozza kozben -, mikor utolernem, kiront es elrohan mellettem, vissza a haloba, a fuggony moge - ilyenkor a fuggony masik oldalat kell kapirgalni-paskolni -, par masodperc mulva mar nem birja a feszultseget, ismet kirohan, be az agy ala, majd onnan tetovan labra tamad, zavarbajon, es ismet a nappali fele vesszuk az iranyt.
A legjobb, amikor hirtelen lehasal es megvar valahol, ugrasra kesz, de megis marad, utol lehet erni es megszeretgetni, hangosan dorombol, majd kilo es rohan tovabb.
Par kor utan lihegek, de nevetek es boldog vagyok. Rise above.

na, csak az egyensuly vegett

ez talan eloremutatobb

es aztan ahogy setaltam az ejszakaihoz, az ures kiraly utcan vegigsoport egy sohajnyi szel, es a labam elott megiramodott, mint kis eloleny, egy papifecni. eloreszaladt a sarokig, en kovettem - o megvart, a jardaszegelyen egyensulyozott, majd elallt a szel es o ott maradt. nezett utanam, es latta, milyen konnyu vagyok.

(a varakozas: egyensulyozni egy pokhalo-fonalon, es fenntartani a pillanatot, amig lehet.)

persze ez sem tul eloremutato.

tokjo kis este volt: elmenni egy szuletesnapi meglepetes-buliba, majd ott nem felszedni valakit, aki szerette volna, ha felszedem, mikozben en csak arra tudtam gondolni, hogy vajon mit csinal epp (persze tudtam, mit csinal, sajna), es ehelyett miert nem jelenik meg inkabb itt hirtelen es visz haza, ahol bujhatok megint hozza es olelhet at megint ket karral, hat szoval nem pont errol kellett volna szoljon ez az este, de jo erzes volt, hogy errol szolt, jo volt vinni magamban.
bar mindez persze nem tul eloremutato.

Reggeli es kv a teraszon, napsuti, Ce az olben - kozben az Antonio Carlos Jobim Songbook szol bentrol -, megcsokolom ot, boldogan hunyorog majd hujen tancolunk.
Pillanatnyi boldogsagok az egyetlen pasival, akivel feltetel nelkul imadjuk egymast.
Belul szelid hullamok simogatnak.
Majd lesz valahogy - most jo igy, ne legyen vege.

Most mar egesz biztos, hogy EN normalis vagyok.
Az elobb a Mezzon az izlandi koboldlany lestoppolt egy autot, amit egy oltonyos macska vezetett, kesobb szuziesen megcsokoltak egymast, a macska boldogan hunyorgott, majd hujen tancoltak.

Meghogy oltony.

"Barbie a kulturtortenet resze, es tokjo cuccai vannak"
hehe

Lattam vegre a kis hujgyerekemet, eloszor a koltozes ota: mar nemis olyan kis, hujenek huje, viszont egyre iszonyatosabban gyonyoru, es ennel meg csak ilyenebb lesz...! Nem volt erzelmes viszontlatas, epp azt demonstralta mennyire ove mar a lakas, es hogy barmire tamad, ami mozog. Elkaptam, fintorogva turte, es nem tudtam eldonteni, a cserbenhagyas miatt sertodott-e, vagy mert elfelejtett.

(mikor elfaradt, elnyult a padlon, en pedig beszelni kezdtem hozza, ugy, ahogy regen, mikor a konyha-karantenban ultem vele a foldon - kicsi kis rozzant gyerek volt meg akkor, turta a fejet a nyakamba es rofogve dorombolt -, most hunyorgott, de lattam, hogy figyel, tudtam, hogy tudja, ki vagyok, es hogy jolesik neki. A szokott kis hujesegeket mondtam, de a hangom bocsanatot kert.)

Kesobb hagyta, hogy levagjam a kormet. Az olemben fetrengett, fogdosta es ragcsalta a koromvagot, MonAek meg csodalkoztak, hogy ez ilyen egyszeru. En meg legszivesebben hoztam volna haza.

itt fidel az RSS, egyetek!
(koszonet erte sztahanovnak, aki valodi elmunkashoz meltoan - tovabba mert elege lett a bonlesszcsikinkedesembol - ot perc alatt kideritette, hogy nekem is van ilyenem)

jo, az ot perc, az nem realis, nekem tartott volna addig. neki 5 masodpercebe se kerult, mondjuk ugy konnyu, hogy o tudja is, mire valo.

Ket ora alvassal teljesitettem a tegnapot (Gm vegul 9kor jott ertem, es csak hajnali 4kor kerultem agyba, 6kor meg mar keltem), majd elajultam, de megerte.
Nem tudom, mikor latom legkozelebb, de nem is szamit. Meg ha felebrednek is neha a ketsegek, talalkozasunk elso pillanataban ervenyuket vesztik: ujra es ujra racsodalkozom, mennyire valtozatlanok vagyunk egymas szamara.
A hit nem erossegem, ehhez tul cinikus vagyok. De vele kapcsolatban el tudom hinni, hogy egy masik eletben egyutt nottunk fel, es valami bennunk emlekszik erre.

Ket napja adasszunetet tart, es megorulok, hogy nem tudom, miert - boktem ki vegre a telefonba az embernek, aki meg lat engem, miutan csak sohajtoztam meg viragnyelveltem neki arrol, hogy miert szomoru a hangom.
Abban a pillanatban jott egy sms.
Az ember, aki meg lat, nevetett, es en is. Kozben majd elborultam, olyan nehez volt a szivem.
Nem szabad.

Helsinkiben a szallodank a kikoto mellett volt, az ablakbol oriasi kompokat lattam, meg a reggeli kodbol lett napsutest. Hazautazas reggelen loptam idot magamnak kis utcakon at kiszokni a kozpontbol, el a kotelezo programok elol, mert kellett mar egy kicsit sehollenni, a zsebben lapulo szallodai terkep adta biztonsaggal vakmeroen menni, amerre a labam vitt.
Emberlepteku, szeretheto varos, kivulallokent is ismeros, ket ora mulva ereztem, ahogy csitul bennem a lelek.
Kesobb pedig a kedves, meghatarozhatatlan koru bolonddal ultem a palyaudvar elott: odajott hozzam, mikor napozgattam a kavecigivel; a kesztyujet kinalgatta nekem, es mikor mutogattam, hogy koszonom, nekem is van, koszonom, nem fazik a kezem, akkor tehetetlensegeben mellemult, es gyengeden megfogta az ujjaim, hogy ne fazzanak. A keze ormotlan es durva volt, az erintese megis finom es rebbeno, mint a madarszarny, hozza lehetett szokva az elutasitashoz, nem akartam megijeszteni, hagytam. Ultunk, a nap fele forditottam az arcom, korulottunk kavarogtak a dolgukra sietok, filmhosok voltunk egy finn filmben kicsit.

Gm pedig Pesten van: tegnap ejjel csorgott, ma talalkozunk, ezt el se tudom hinni. Harom, vagy talan ot eve mar, hogy nem lattam-nem latott, vajon mi irodott azota az arcomra, es vajon tudja-e meg olvasni?

Azt mondta, kivirultam, pedig nem, a kivirulashoz tobb kell, de a tobb nem adatik meg, ezt mar most tudom, tudjuk. Egyelore a "majd lesz valahogy" allapotnal tartunk, es ez eleg: bizonytalan, billego, boldogtalan boldogsag.

Ce jatszik is, miota visszatert az eletkedve. A szajaban hurcolja a csoffadt, egykor szoros, most mar felig kopasz csorgoslabdajat a lakas egyik pontjarol a masikra, es megfontolt arcifejezessel keresi meg a legoptimalisabb helyet, ahol ledobhatja, es megadhatja neki a kezdorugast. Vannak helyek, amelyek nem bizonyulnak alkalmasnak a feladatra: ilyenkor par rovid pofon utan ismet a szajaba kapja az alanyt es ujabb helyszint keres a meccshez. Mivel szeret a kozelemben maradni, ejszaka ezek a helyek a haloszobaba tevodnek at, es kulon nehezitett feladat felig komasan elvadaszni egy izgatott macskatol a jatekat, majd olyan helyre menekiteni, ahonnan nem tudja visszaszerezni.

Van, hogy csak agyhuzasnal talalom meg az eltuntnek hitt csorgoslabdakat a parnam alatt. Eleg konnyen, gyorsan, es minden kesobbi emlek nelkul tudok visszaaludni.

Meg a koltozteteskor megbeszeltuk MonAval, ha a kisgyerek mar megszokott naluk, meglatogatom es levagom a kormet, ezert be is raktam a taskaba a karomvagot, hogy barmikor spontan rogtonozhessek, ha epp egyszerre vegzunk.

- Hova is utazik?
- Helsinkibe.
- Mennyi idore?
- Ket napra. Uzleti ugy.
- Es meg tudna mondani, mi lehet a taskajaban az a csipofogo kulseju dolog, es miert van maganal?
- Ööö.

(Parbeszed a repteren, a vamosok atvilagito monitora felett)

Programdomping van, filmfeszt utan mar csak parat kell aludni, es mehetek Gyorbe, es alignagyonkurvara varom mar, elotte meg megprobalkozhatunk ujabb filmfeszttel, es meg Pozwaek is jatszanak a Susiben meg a Tuzraktarban.

Ricky meg jon a Sportarenaba, hehe.
Meresz tavasz.

A japanok kepesek bajosan francias vigjatekot csinalni, enyhe guy ritchie-s beutessel. Legalabb jo anyagbol dolgoznak: tizpontos.

Viszont.

Ha a Zombie es a szellemvasut emlekere ugy dontesz, hogy alig varod a Honey Baby cimu filmet, akkor ajanlom, valtsd vissza a jegyed MOST.

"Bocs, hogy ilyen szakmai dolgokrol dumalunk, teged ez biztos nem nagyon erdekel."
"Nem baj, van mire gondolnom."

tetozik, meg johogy, de hat most minden tetozik.
tudok uszni, ezt hajtogattam, mikor rabiztam magam a sodrasra, magahoz olelt, es most ringat, visz, es ez csodaszep.

Nick Cave Bjorkkel jar es Melies nemafilm-szineszeivel csinalnak filmet Grimm-mesekbol, szerintem. Ha Ausztralia nemzeti allata a kacsacsoru emlos, Uj-Zelande meg lehetne a filmgyartas, mindketto totalis es semmihez sem hasonlithato mutans.
Ez kurvajo volt, a fesztival - szamomra - harmadik filmjekent nem is rossz arany. Es kerem a zenejet.

A vasarnap az olyan, hogy neha ilyenkor is dolgozik az ember lanya, viszont ilyenkor tenyleg lehetseges otkor vegezni, igy ez - valamint a teny, hogy ennel fogva mar tulesett az agybol valo kimaszas evolucios folyamatan -, mar szinte megallithatatlanul sodorja ot, az evolucion tulesettet a cipo- es polovasarlas feladata fele.
Ehhez a barbinak egy vasarnap kell, mert het kozben altalaban keptelen raszanni magat. Ime, a barbi, aki utal shoppingolni, mert altalaban mindenfele szines holmikat szeretne venni, megis mindig feketek lesznek belole leginkabb, mert azoknal nincs problema, hogy mi megy mihez. Csak ez tavasszal mar nem nyero, tavasszal meg nyaron mar tenyleg nem hordhatok feketet, gondolja a barbi, es ezert ebbe a kerdesbe az osszekombinalando holmik kettonel nagyobb darabszama eseten
egyszeruen
bele
kell
orulni.

Szoval legyen inkabb mozijegy.

Egyebkent ugy hallom, a kicsi hujegyerekem mar nagyon vagesz, MonA mar megtapasztalta, milyen vele az egyuttalvas, a lakotarsnoje meg mar a nyaknyalogatasbol is kapott, es ettol teljesen odavannak a kisocsiert. Ez volt a mai napom johire, meg az, hogy 25 fok volt a teraszon. Kinn ultunk Cevel, lancdohanyoztunk es jgskvt ittunk, es arra gondoltunk, el van baszva ez az egesz, ha evente egyetlen olyan pasi akad az utamba, aki kepes erdekelni.
Mondjuk Ce nem biztos, hogy erre gondolt. Azt hiszem, o ra se gyujtott.
Aztan az ember, aki meg lat, telefonon kicsit megvigasztalt.
Meg mindig o tudja leginkabb, hogy mukodom, akkor is, ha mar nem en vagyok az eleteben a legfontosabb. De nala masodik legfontosabbnak lenni is jo.

ujra itthon, megis
ezer kilometerekre minden eddigitol

(nagyobb ut volt ez, mint amire szamitottam)

Ce felebredt es leugrott az olembol, hiszen
ugy nem tud aludni, ha en kozben
ennyire remegek.