barbigrl@barbiwrld

najo, most mar aztan induljak el, a kadbafekvesen tulvagyok, a konyvet befejeztem, hajmosast is sikerult beiktatnom, es meg mindig nem vagyok kesesben

najo, irtam egy smst, h 9 helyett legyen inkabb fel10,
es itt ulok furdokopenyben,
megy ez

a tavasz a szerelem idoszaka, nem? mindenki ezt mondja.

a napos oldalon megyek, mint mindig,
egyedul,
ahogy ilyenkor mindig, minden szombaton harom es ot kozott,
a Nyugatitol az Oktogonig,
viszem magamban azt, ami megtolt,
a torkomig er bennem,
a szememig,

hogy ne lassam, hogy csak varok,
hogy ne erezzem ugy, mintha minden nap az utolso volna
hogy tudjak ugy csinalni, mintha eros lennek
es nem vennek errol tudomast.

a tavasz a szereleme,
azt mondjak.

should I save myself...?

Memo 4 me: szombat este programom van.

megusztam, a fogam ugy osszekapta magat, hogy semmilyen kocogtatasra nem volt hajlando reagalni, ugyhogy gyokeret nem kezelunk csak tomunk, majd 3 honap mulva ujabb rontgen. hacsak addig ki nem derul magatol, h o igazabol megiscsak faj.

ezt most csak a tortenet folyamatossaga vegett. hogy koveroljam a sztorit. egyebkent nem ez a legnagyobb problemam.

all i want is for you to be happy and
take this woman and make you my family and
finally you have found someone perfect and
finally you have found...yourself
.

vajon o mit akarhatott?

nem, nem akarok fogorvosos blogot irni, de megiscsak eletem elso gyokerkezelese ele nezek jovo hetfon, es a gyokerkezelesrol mar legalabb annyi remtortenetet hallottam, mint a szulesrol. es mig a szulestortenetek minden horrorelem ellenére is mindig az orbitalis boldogsaghormon-loketnel ernek veget, addig ez a resz a gyokerkezeleses sztorik vegen meg sose fordult elo.

- tudja, doktorno, azert most be vagyok szarva.
- na, szep, hat mi lesz akkor, mikor elkezdjuk!?

igy viccelodunk mi a fiatal dokicsajjal, de az en mosolyom kevesbe oszinte.

precious and fragile things
need special handling

most ezt nem tudom jobban mondani.

van, akinek eleg, amit adni tudok.
van, akinek nem tudok eleg jo lenni.
sokak szerint olyan kibaszottul tokeletes vagyok.
en meg olyan kibaszottul tudok remenykedni abban, hogy legalabb megfelelo.

akkor most huzzak jegyet venni, amig meg van

A mai nap eddig: vajas kuglof gyomberlekvarral, es az elmult harom het hetilapjainak kiolvasasa a kanapen. A teraszajto resnyire nyitva, kinn Ce hempergeti a gyonyoruseges testet jobb oldalarol a bal oldalara, hogy jol atjarja a bundajat a napsutes. Mi ez, ha nem egyfajta idill...?
Mar ha a konyha allapotat figyelmen kivul hagyjuk.

nemsokara indulok sportos eletmodot folytatni (heti egy oraban), es mar elore varom, hogy milyen jo lesz utana, mert
endorfin? joleso faradtsag? ugyanmar
akkor vegre be tudok menni az oktogonon a rocsildba szaritott paradicsomert, mert errefele az sehol nem kaphato, naluk meg igen, es imadom.

a szavaloversenyeket nagyon utaltam, a magyartanarnom viszont rajongott ertuk. a dologban az volt az igazsagtalansag, hogy az o rajongasa miatt nekem kellett resztvennem rajtuk, mert en voltam az o szivecsucske. jo, mas is volt otos, de csak en rogtonoztem fejbol, amikor fel kellett volna olvasnom a fogalmazas hazifeladatomat (merthogy csak ott es akkor dobbentem ra, hogy lett volna egy ilyen hazifeladat, es hogy nem irtam meg).

es amikor a magyartanarnom szavaloversenyek iranti rajongasa vegul minden tiltakozasom ellenere arra kenyszeritett, hogy kialljak valami muvhaz vagy tornaterem csovazas szekeken szorongo kozonsege ele - akiket nem tudom, milyen erdeklodes vonzhatott egy ilyen esemenyre -, akkor mar csak az erdekelt, hogy sokan vannak es mindenki engem nez, es azt figyelik, hogy csunya vagy szep vagyok-e, hogy tudom-e a verset vagy sem, hogy jol hangsulyozom es atelessel mondom-e, es akkor

csunya, szanalmas szerencsetlen lettem;
elfelejtettem azt is, tudtam-e egyaltalan valaha is hangsulyozni;
atelni pedig csak a szegyent es a szorongast voltam kepes; csak az izzado tenyeremet, meg a forro viszketest, amit a kutato szemek okoztak a boromon,

es akkor ledaraltam a verset, hogy vegre tullegyek rajta, es tudtam, hogy nincs az az isten (es magyartanarno), aki engem valaha is szavaloversenyre kenyszerithetne tobbe,
vagy arra, hogy barmit is csinaljak nyilvanosan.

ezert azota sem vagyok hajlando produkalni magam,
az acitvityt utalom,
es ha lehet, inkabb irasban mondom el,
csak ne kelljen szembenezni masokkal.

es ezert van a barbi,
aki nem en,
aki akar kommentekben es levelekben is valaszol,
de nem er tolem megkerdezni,
hogy mi van vele.

amikor kijottunk a plusbol a varos masik vegen, az ut masik felen csak az eget lehetett latni, mintha a vilag felett allt volna ez a plus, pedig nem, csak a varos felett.
az eg szurke volt, es en szines viragokat vettem a nenitol a bejarat mellett, tulipant es freziat. becsavarta a szaruk veget egy szalvetaba, hogy ne legyen vizes a kezem toluk, de en nem bantam volna azt se, mert a szombat ilyen fontos es szep nap volt. hogy ezt se.
es minden szines es illatos azota is.

de nem birom mar ezt a feszultseget, ugyhogy terelem a temat, ma peldaul delutan fel otre kellett mennem a legzogyakorlatainkat vegezni a szektaba, es miutan hazaertem, annyira iszonyuan ehes voltam, hogy a cipom se vettem le, ugy ultem asztalhoz. ket zsomle, sajttal toltott oliva, szaritott paradicsom, sajtok, koszi, jovolt, es meg Cenek is, kinyalta a tanyert.
aztan elgondolkoztam rajta, hogy nem jo karcsusodasi taktika, ha az ember edzes elott (a korai reggelit leszamitva) egesz nap csak csokit eszik.

lanykeres a digitalis majalisra, hm? az ezt megelozo kerdesre, miszerint milyen eskuvot kepzeltem el, azt valaszoltam, kicsit es vicceset, ezek utan mar minden olyan romantikus, mint egy kozmikus randevu a lopott robottal a trikotazs elott.
igen, az.

ez az egesz, ami tortenik,
kezdi elvesziteni az illusztracio jelleget,
es egyre inkabb olyan,
mint egy elet.

reg volt ilyen.
reg nem volt ilyen.

"jo, de akkor Cet is a nevedre veszed"

Update: ...es mindezt azutan, hogy mosas utjan, a piros salam segitsegevel sikerult eloallitanom neki egy rozsaszin inget es egy meg rozsaszinebb alsogatyat.
Szoval lehet, hogy tenyleg komoly?