hétfő, április 28, 2008
pitypangok sarga feje pettyezi a partot, turd a friss, kover fube a labujjaidat, hallgasd a folyot, erezd a szagat, es ennyi, most ne gondolj masra
itt es most jo, minden mas maskor van
(jelenleg a legmagasabb fokra fejlesztett kepessegem a szorongas, de most mar valami egyebre gyurok, ebben viszont akadalyoz a masodik legmagasabb fokra fejlesztett kepessegem, az elveszettseg. egyelore hedonista modon panikolok. kicsit mar jobb, mint amilyen rossz, azt hiszem, uton vagyok)
szerda, április 23, 2008
es meg annyi minden
a sztriptiz eme formajat elveboncolasnak hivjak.
veszelyes musorszam, nem szeretik: amikor mar nincs mit levetni, amikor mar kicsaptad azt az utolso darab nyers hust, azt a dobogo kis izet is az asztalra, hogy "nesze, nezzetek, ilyen", es korulnezel, valahogy senki se tapsol.
ilyenkor altalaban gyorsan osszemegy a fuggony: mogotte csendes gyorsasaggal mindent eltuntetnek a takaritok, elotte meg addig vicceket mesel a bohoc. vastag sminkje van, mindig nevet.
hétfő, április 14, 2008
azt hiszem, elertem az aljat,
es az a szar benne,
hogy most meg mar mindegy.
fura, amikor azt veszed eszre,
hogy mar nem faj;
es fura, hogy epp ez tud fajni meg.
de akkor most mar remelem, jobb lesz,
mert ez igy kurvara unalmas.